Ecuador sokkal több, mint a Galápagos-szigetek – hangsúlyozza Dr. Kiss Róbert Richard Prima Primissima-díjas turisztikai szakújságíró, aki több alkalommal is bejárta az országot. És valóban: az Andok füstölgő óriásai, az Amazonas dzsungele, a csendes-óceáni partvidék és a különleges szigetvilág egyetlen, Magyarországnál alig háromszor nagyobb országba sűrűsödik.

Vulkánok földjén

Az ecuadoriak szerint a világ legmagasabb hegye nem a Mount Everest, hanem a Chimborazo, hiszen a Föld középpontjától mérve ez esik legtávolabb. A legendás Cotopaxi ma is aktív, miközben a Quito fölé magasodó Pichincha mindennapi emlékeztetője annak, hogy itt a természet az úr. „Az ősi indiánok a vulkánokat istenként tisztelték. Van lányvulkán és fiúvulkán – és ha van szülő, van gyerek is” – meséli Dr. Kiss Róbert Richard. Quito gyarmati belvárosa a világörökség része, templomai és terecskéi Dél-Amerika egyik legszebb történelmi központját adják. A szakújságíró kedvence mégis egyszerűbb élmény: „Este sétáltam, ettem a sajtos főzőbanánt, és úgy éreztem, hogy ez nekem nagyon bejött.”

A dzsungel és a légibicikli

Az Andoktól keletre már az Amazonas nyúlványai zöldellnek. A Chocó-erdő lombkoronája felett 200 méteres mélység fölött légibiciklivel átkelni nem mindennapi kaland. „Nem szabad pánikolni, tekerni kell tovább” – idézi fel az élményt. Tukánok, kígyók, vízesések és indián vezetők teszik teljessé a dzsungelélményt, miközben egyes szállások karbonsemleges működéssel bizonyítják: a turizmus és természetvédelem összehangolható.

Banán, kakaó és rózsa – a gazdaság arca

Ecuador a világ legnagyobb banánexportőre. A hatalmas, zacskóba csomagolt fürtök látványa különleges. „Egy dobozban pontosan 18,14 kilogramm banán van, és dobozban számolnak, nem kilóban” – avat be Dr. Kiss Róbert Richard. A kakaóültetvényeken a fermentálás illata a szüret utáni borospincéket idézi, a rózsák pedig 2000 méter felett érzik jól magukat – nem véletlen, hogy számos magyar esküvő díszei is innen érkeznek.

Iguánák és evolúció – a Galápagos-szigetek világa

A Galápagos a természet élő múzeuma. „Volt, hogy nyolc napon át minden reggel az iguanák társaságában fürödtem” – meséli a szakújságíró. A tengeri iguána fekete és algát eszik, a szárazföldi aranyszínű és kaktuszfügével táplálkozik. Oroszlánfókák heverésznek a padok alatt, óriásteknősök sétálnak komótosan.

A szigetek neve elválaszthatatlan Charles Darwin munkásságától; az evolúcióelmélet itt válik kézzelfoghatóvá. A látogatószám korlátozott, a túrák szabályozottak – a fenntarthatóság nem szlogen, hanem gyakorlat.

Magyar szálak az Egyenlítőn

Kevesen tudják, hogy az ecuadori textilművészet egyik legnagyobb alakja a Budapesten született Olga Fisch volt. A kalocsai motívumok és indián minták találkozása máig látható a szuvenírboltok kínálatában. „Amikor megláttam a kalocsai mintákat Quitóban, azonnal tudtam, hogy itt magyar kapcsolat van” – mondja Dr. Kiss Róbert Richard.

Ecuador neve az Egyenlítőről származik; a Mitad del Mundo emlékműnél egy lépéssel válthatunk északi és déli félteke között. Szimbolikus élmény egy olyan országban, amely egyszerre dél-amerikai és mégis meglepően ismerős.

„Nem éreztem magam veszélyben, az emberek kedvesek, tiszták az utcák, és komolyan veszik a természetvédelmet” – összegzi tapasztalatait a szakújságíró. Ecuador egzotikus, mégis befogadható. Vulkánjai, dzsungelei és szigetei között mindenki megtalálhatja a saját kalandját – az Egyenlítő árnyékában.