Komolyan először Mária Terézia idején gondoltak a Balaton teljes lecsapolására. Már a tervek is elkészültek abban a reményben, hogy helyén búzát vagy kukoricát termesztenek majd. Aztán nem lett a dologból semmi. Pedig alig egy évszázaddal később sokan ismét a magyar tenger halálát kívánták, hiszen rendezetlensége, gyakori elmocsarasodása kellemetlen volt a környéken élőknek.

A siófoki zsilip 1863-ban épült meg, de az még fából volt és kevés vizet lehetett vele leengedni a tóból. A sors furcsa fintora, hogy alig 3 évvel később minden idők egyik legalacsonyabb vízállását mérték. Természetesen ismét voltak, akik az eszement vízleeresztést hibáztatták. A rákövetkező évben viszont elöntésekhez vezetett a tó magas vízszintje, a zsilip túl kis átmérője miatt ugyanis nem tudtak elég vizet leereszteni a tóból.

Amúgy az egyik legkomolyabb csapolást 1965-ben hajtották végre, akkor a Balaton vizének fele távozott a Sió-csatornán. A másik véglet, hogy 2000. április 30. és 2005. szeptember 1. közötti időben a zsilip zárva tartásával védték a Balaton vizét. A Sió-zsilip történetében ez a leghosszabb időszak, amikor nem volt vízeresztés a Sió-csatornába, ámbár akkoriban sokan pusmogtak az éjszakai gátnyitásokról.  Voltak ugyanis, akik a felszínre bukkanó területeket egy-két éjszaka alatt hozzácsapták telkeikhez.

Jelenleg 83 centis a Balaton, ez valamivel meghaladja az elvárt minimális vízszintet. Egy hónap múlva azonban 85 centinél magasabb kellene legyen. Az előrejelzések szerint az idén hosszú, forró nyarunk lesz.