Batumi igazi eklektikus város, van itt minden, a tradicionális utcácskákon sétálgatva New Orleans-ban érzi magát az ember. Sok az új épület, meglepő megoldásokkal, mellettük a szovjet időkből ott maradt lakóházak sora, török időket idéző mecset és ortodox keresztény templomok.

Már útközben a repülőn a grúz ételekről álmodoztam - és persze most sem csalódtam bennük. Először ettem a nemzeti étel, a hacsapuri itteni változatát, az Ajarian hacsapurit. Nagy kedvencem lett. A frissen sült tészta közt tükörtojásban kell elkeverni két kis szelet vajat. Nagyon-nagyon finom.

A halpiac kicsit kijjebb van, de izgalmas hely és sok halétterem várja a vendégeket finomságokkal.

Az egyik legszebb a mostani úton a BBG volt, a batumi botanikus kert. Sajnos az idő nem volt tökéletes, de így is ez az egyik legszebb park, amit eddig láttam. 1912-ben megnyílt meg, de már 1890-ben elkezdték telepíteni a növényeket. Így is nehéz elképzelni, hogyan sikerült ilyen gyönyörű egységekben bemutatni a földünkre jellemző különböző vegetációkat. A párórás látogatás a bejáráshoz kevés volt de ahhoz bőven elég, hogy alig várjam a következő, remélem kicsit hosszabb látogatást.




De a belvárosban és vannak gyönyörű parkok!

Az egyik felhőkarcoló oldalába egy óriáskereket építettek be. Azt mondják, talán az induláskor még mentek is vele, de most áll, az biztos - bár ahogy hallottam, tervezik az újraindítását.

Szintén érdekes a 2011-ben felavatott ABC torony, melyet a grúz ABC 33 betűje díszít. Fent étterem van és szép a kilátás a városra és a tengerre. A tornyot Alberto Domingo Cabo spanyol építész tervezte.

Batumi szállodai és étteremkínálata lenyűgöző. Jelen vannak a legnagyobb szállodaláncok, de a kisebb pénztárcájú turisták is találnak tiszta, barátságos szállásokat az óvárosban.

Az egyre nagyobb város méretei jól látszanak az Argo felvonóról. A kabinok 2.500 méteres úton visznek fel a 250 méter magasan lévő végállomásra, ahol van étterem, ajándékboltok és persze csodálatos a panoráma.

Sok múzeum van a városban, de a legérdekesebb talán a Borjgalo Néprajzi Múzeum. A kiállítás gyakorlatilag egy helyi mester, Kemal Turmanidze alkotása, ő készítette a figurákat és a tárgyakat.

Díjnyertes épületben van Batumi egyik 2012-ben megnyílt McDonalds étterme. A Giorgi Khmaladze által tervezett futurisztikus üvegépület felső végében gyönyörű növények közt lehet elfogyasztani a hamburgert vagy sült krumplit.

Aki járt már a városban, egy dolgot biztosan megcsodált. A Rvafekha (polip) 1975-ben készült el és a 2015-be megnyílt Hilton hotel építésekor ide tervezték a szálloda medencéjét. Szerencsére a lakossági tiltakozás ezt megakadályozta, így lehet benne sétálgatni, meginni egy kávét.

A kikötőben 2010 óta áll egy különleges szoborpár, a grúz Tamar Kvesitadze alkotása. A két nyolc méteres acélszobor egyike nő, a másik férfi. Állnak egymással szemben, de mivel mozgószoborról van szó, időnként rövid ölelésben egyesülnek, majd újra eltávolodnak egymástól. Egy azeri regény inspirálta, mely egy azeri férfi, Ali és egy grúz nő, Nino tiltott szerelméről szól.




Batumi természeti környezete is nagyon változatos: zöld hegyek, izgalmas vízesés és tenger, tenger.

A néhány itt töltött nap sok mindenre elég volt, de maradt bőven látnivaló egy esetleges újabb látogatásra is. A Petra erőd, vagy a közeli nemzeti park például, de a város hangulata, sokszínűsége is visszatérésre csábít.