Az svájciak már tökéletesen mondják, hogy "Egészségedre!" illetve, hogy "pálinka". A "köszönöm" az persze minden együttesnek nagyon jól megy így, a harmadik nap végére. A spanyol Gadjo koncertje kilenckor kezdődött, és a barátokkal beszélgetve eleinte a tömeg szélén álltunk. Aztán úgy döntöttünk, hogy egyszer van csak Utcazene az évben, csapjunk bele a lecsóba. Szóval bevetettük magunkat a színpad elé és fáradhatatlanul roptuk.

A Gadjo tagjai Barcelonában találkoztak, és 2003 óta játszanak a legkülönfélébb helyeken: cirkuszokban, teherautók tetején. Az eleinte nyugodt dallamok egy-egy dal végére húzós, spanyol ska-rohamban értek véget. Az idei évben számomra ők az abszolút kedvenc. Így a ma tizenegykor kezdődő koncertre is igyekszem elcsábítani kis csapatunk tagjait.

Miután a lábamat is alig éreztem a sok tánctól és az elmúlt napok alváshiánya is kezdett előjönni, úgy döntöttem, hogy ezt nem hagyhatom. Így még hajnali egyig tomboltunk az olasz származású zenészekből verbuválódott I Skarbonari koncertjén. És ma elérkezett az utolsó nap is, kíváncsian várom, ki fogja elvinni az egymillió forintot, és hogy mit tartogat még az Utcazene.